A biztonságos műtéti altatásról

Kedvenceinken végzett sebészi beavatkozások nagy része olyan fájdalommal jár, amit hatékonyan csillapítanunk kell. Ennek egyik leggyakrabban alkalmazott módja az általános érzéstelenítés, más néven altatás. A mi feladatunk az altatási kockázat felmérése és minimalizálása. Minden műtétre kerülő beteget a rá egyedileg megszabott módon kell elaltatni, más módon az idős, a beteg, és másképp a nagyon fiatal állatokat. Az altatási kockázat felmérésében, az altatási módszer kiválasztásában a műtét előtti kivizsgálás nyújt segítséget. Ezt minden nagyobb beavatkozás előtt érdemes elvégezni. Nyolc éves, vagy annál idősebb betegeknél, valamint egyes fajták egyedeinél különösen ajánlott a kivizsgálás, amely fizikális vizsgálatból, vérvételből, EKG vizsgálatból és szívultrahangból állhat mindenkinek az igénye szerint. Az előzetes vizsgálat azért is előnyös, mert egyes betegségek rejtve fejlődnek, segítségükkel azonban már a tünetek kialakulása előtt fölfedezhetők. Az összes vizsgálat közös kiértékelése után döntünk az egyed altathatóságáról.

A fizikális vizsgálat:

A kórelőzmény alapos kikérdezésétől az állat alapos átnézéséig, áttapintásáig tart.

Vérvétel:

A vérvizsgálat eredményéből az egyes szervek állapotára lehet következtetni, ezek megfelelő működése az altatás előfeltétele. A vér analízise során kimutathatók például a máj rendellenességei. A máj egyik fontos feladata az altatószer lebontása, amely ha rosszabb hatékonysággal működik, kevesebb anyagot képes lebontani, tehát sokkal kisebb mennyiségű, illetve csak kímélőbb összetételű altatószer adható.

EKG és szívultrahang:

Az altatás során a keringés szerveire is fokozott terhelés hárul, ezért e szervrendszer teherbírásának műtét előtti megítélése nagyon fontos.

Altatógép:

A biztonságos műtéti altatás legfontosabb eszköze az altatógép, amely segítségével folyamatosan kontrollálhatjuk és szabályozhatjuk a szervezetbe kerülő altatógáz mennyiségét.

Légzésmonitor:

Az altatás során ez a gép „figyeli” az állat légzésének ütemét, és riaszt, ha a levegővétel 30 másodpercnél tovább kimarad. Így a lehető leghamarabb közbeléphetünk, és stabilizálhatjuk az állat állapotát.

Ezen vizsgálatok és berendezések együttes alkalmazása ellenére sem lehet azonban egy minimális altatási kockázatot kizárni.